Tisza Tájközpont kht. 

Nagykörű

 

Kezdőlap

 

Tudományos-oktatási tevékenység

Környezeti nevelés - idegenforgalom

Hagyományőrzés - gazdálkodás

 

 

 

 

 

 

 

 

 Kezdőlap

Nagykörűi Tájgazdálkodási Program  

A Tisza Tájközpont Kht. elérhetősége, munkatársai, partnerei 

        Nagykörű bemutatása, elhelyezkedése, térképe

Nagykörű képekben

A Tisza Tájközpont Kht. célja, hogy fenntartható megoldást találjon a Tisza-vidéken egyre élesebben jelentkező ökológiai, gazdasági és vízgazdálkodási kihívásokra. Ennek érdekében igyekszik feltárni és megismertetni a tiszai táj eredendő működését, valamint elősegíteni a természeti adottságokhoz és az eredendő működéshez igazodó emberi tájhasználat mielőbbi és minél sikeresebb elterjedését.

A Tisza Tájközpont Kht. a fenntartható rendszerek működési elveit követve szerveződik (ezt szemlélteti a jelképül választott ábra is), illeszkedve az élő /élni akaró táj rendszerei közé, egymással  kölcsönös függőségben, egymásra kölcsönösen oda-vissza ható kapcsolatban lévő, „egymásba-ágyazott”, mégis önálló, egymástól függetlenül is futtatható tevékenységi körökben:

Tisza Tájközpont Kht.

A Tisza Tájközpont Kht. kutatási-fejlesztési programjának hátterét az ELTE Doktori Iskola, valamint a Nagykörűi Községi Önkormányzat adta, ahol 2000-2003 között biztosították a kereteket. Ekkor született a Nagykörűi Tájgazdálkodási Program koncepciója, ami tudományosan megalapozta és keretbe foglalta a Nagykörűi Önkormányzat fejlesztési elképzeléseit és kezdeményezéseit.  

 

Nagykörűi Tájgazdálkodási Program

(rövid ismertetés)

A Nagykörűi Tájgazdálkodási Program megalapozása a 1990-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az önállóság, illetve az infrastruktúra megteremtése után hozzá kezdhetett az önkormányzat a saját(os) nagykörűi fejlődési pálya meghatározásához, aminek lényege, hogy a helyi fejlődésnek a helyi erőforrásokon kell alapulni és azokat szolgálnia. Különös tekintettel a helyi táj és a Tisza-folyó adottságaira és lehetőségeire, valamint a helyi emberek érdekeire. 1995-ben lett beadva az első ilyen irányú pályázat, ami a helytörténeti munkák eredményeit rögzítette (Sziráki Sándor: Ártéri gazdálkodás a Körűi medencében), majd megkezdődött a természettudományos alapok lerakása is. (Jellemző erre az időszakra, hogy a Gödöllői Egyetemtől megrendelt tanulmányba csak külön kérésre kerülhetett bele az árvízvédelmi fővédvonalon átvezető fok gondolata. Persze az is jellemző, hogy azóta sem épült egyetlen ilyen megoldás sem…)

A Program előmenetele 2000-ben gyorsult fel, amikor a cianid-szennyezés, majd a csúcsot döntő árvíz hatására rés keletkezett a szellemi gátakon (is), és megnyílni látszottak lehetőségek az „újszerű” megoldások előtt is. Ekkor – még áprilisban – hozta létre a Községi Önkormányzat az „Ártéri Gazdálkodás Kutatószobát”, amivel teret adott az ELTE Doktori Iskolájában induló kutatási programnak, mely biztosította a Nagykörűi Tájgazdálkodási Program tudományos alapjait is. És ekkor – júliusban – kezdődött, a WWF Magyarország gyors pénzbeli támogatásának köszönhetően a Kubikgödör Rehabilitációs Program is, ami különös jelentőséget kapott a cianid szennyezés miatt, hiszen elsőként mutatott rendszerszerű gyakorlati megoldási lehetőséget a problémára. 

Időközben a Nagykörűi Tájgazdálkodási Program mint a legkiterjedtebb ártéri tájgazdálkodási kezdeményezés jelentős eredményeket ért el, úgy elméleti (tudományos), mint gyakorlati területen. Ezekről megnyert pályázatok, megrendezett konferenciák, megjelent tanulmányok tájékoztatnak, illetve láthatók a terepen, a tanösvényt bejárva, esetleg szakmai vezetéssel az ökotúrákon – illetve részletesebben is e honlapon. (A Program aktuális helyzetéről tájékozódjon személyesen: bpnk@t-online.hu).

Részletesebb ismertetés

Képek (NTP)

 

A Tisza Tájközpont Kht. szervezete, munkatársai, partnerei 

A Tisza Tájközpont Kht. 2004-ben alakult, amikor az Önkormányzat beszűkült anyagi lehetőségei miatt szervezetileg külön kellett válni. A megkezdett kutatási programot azóta e nonprofit vállalkozási formában folytatjuk tovább, illetve bővítjük ki - a szerves működésnek megfelelően. Munkatársaink, segítőink általában az egyes feladatokra specializált szakdolgozó hallgatókból, fiatal szakemberekből, szakmai gyakorlatosokból, önkéntesekből kerülnek ki.

 

Elérhetőségeink:

levélben, személyesen:     5065 Nagykörű, Köztársaság 3.

telefon:                            06 56 /494 613

e-mail:                             bpnk@t-online.hu

 

Munkatársak, segítők:

Balogh Péter, geográfus – kutatásvezető, ügyvezető

Demény Ferenc, környezetgazdálkodási agrármérnök (hallg.) – botanikai és halfaunisztikai felmérések,

Ecker Tamás, tájgazdálkodási mérnök – „Ámorfa” csoportvezető, terepi munkák felügyelete,

Ferschl Barbara, kertészmérnök – ártéri gyümölcsös felmérése,

G. Nagy István, mezőgazdasági technikus – tájgazdálkodási aszisztens, rendszergazdi,

Leidinger Dániel, geográfus – településfejlesztés,

Lelkes Tamás, önkéntes – tájgazdálkodási aszisztens

Szőcs Péter, geográfus – térinformatika,

 

Fontosabb partnereink:

Nagykörűi Községi Önkormányzat,

Nagykörűért Alapítvány,

Első Ártéri Szövetkezet,

WWF Magyarország,

VÁTI Kht.,

UNDP GEF,

BOKARTISZ Kht.,

ELTE Természetföldrajzi Tanszék,

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság,

 

 

Nagykörű rövid bemutatása

- a Magyar Önkormányzatok Enciklopédiája c. kiadványba -

Nagykörű Szolnoktól 26 km-re ÉK-re a Tisza mentén található 1800 fős település. A falu a Tisza mellett egy ármentes magaspartra települt, amely a folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A természetes magaspart és az ártéri szint ma is jól látható peremén az újkőkorig visszanyúlóan találhatók településnyomok, melyek szépen mutatják a hely kiváló adottságait: a szabályozások előtt a kiterjedt ártér a megélhetés biztonságát és az otthon védelmét egyszerre biztosította.

A falu első fennmaradt írásos említése 1212-ből a kolostorára vonatkozik, melynek romjai a legutóbbi időkig megtalálhatóak voltak. A ma is látható Illés-kő és a hozzá kapcsolódó monda a Török-kor harcairól mesél. A község a felszabadító háborúkat is átvészelve a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt br. Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely aztán a híres germersdorfi cseresznye termőhelye lett a 19. sz. második felétől – Petrovay György földbirtokos-kertész-helytörténész munkásságának köszönhetően.

A 20. sz. első felében a körei kert- és gyümölcskultúra termékei híresek voltak a környező piacokon; és már ekkor fellendült az idegenforgalom is: a tiszai strandot mint Nagykörű „gyógyító homokját” emlegették az 1930-as években. A felszabadulás után a legnagyobb csapás a körzetesítés volt 1978-ban, melynek „eredményeképpen” pl. a helyi nyereséges TSZ – a kőtelki veszteségeshez csatolva – veszteséges lett.

A falu önállóságát 1990-ben nyerte vissza, amikoris az önkormányzat is megalakult. A polgármester Dr. Veres Nándor lett, aki azóta negyedszerre is megkapta a közösség bizalmát. A falu látványos fejlődésnek indult, mára gyakorlatilag 100%-os a közműhálózat, egyebek mellett új iskola, tájház, Tourinform iroda, panziók nyíltak. Legutóbb a strand fejlesztése és a Tájrehabiltációs Program beindítása kiemelendő.

 

Nagykörű elhelyezkedése:

 

 

Nagykörű belterülete:

 

 

Buszjáratok (Szolnok - Nagykörű)

 

Buszindulások

Szolnokról

9 Nagykörűbe

Nagykörűből

9 Szolnokra

 


Melyik nap?

 

v. áll.

busz pu.

Melyik nap?

végállomás

busz pu. //v. áll.

H – V

5.35

H – Szo

4.35

H – Szo

6.35

H – Szo

5.35

H – Szo

7.10

V – P

6.10

//

V

7.10

7.15

Szo

6.28

//

H – V

9.50

H – Szo

7.58

//

H – Szo

11.30

V

8.10

V

12.20

H – Szo

9.33

H – Szo

13.11

H – V

12.40

Szo – V

14.30

H – Szo

14.05

H – P

14.50

V

15.25

//

H – V

16.25

16.35

H – Szo

15.35

//

H – V

V: 18.30

18.35

H – Szo

16.17

//

H – V

20.30

20.35

V

17.25

//

H – Szo

22.50

H – Szo

19.18

//

V

19.42

 

 

Nagykörű képekben